4. modul (összesen 6)

Biztonság, védelem és adatvédelem

4.1Áttekintés

Előszó

Ez a fejezet a körültekintő digitális állampolgárság szokásait mutatja be: annak eldöntését, hogy mit osszunk meg, annak felismerését, hogy ki szabályozza az információkhoz való hozzáférést, valamint annak megértését, hogy miért érdemelnek védelmet a magánüzenetek. A tanulók az átgondolt döntéshozatalt gyakorolják anélkül, hogy bármilyen személyes információt fel kellene fedniük.

Átfogó célkitűzések

  • A nyilvános és a magánjellegű információk megkülönböztetése.
  • A bizalom, a hozzáférés és az információk védelmét szolgáló lehetőségek feltárása.
  • A másokat tiszteletben tartó, felelős döntéshozatal gyakorlása az információmegosztás terén.

Mire számíthat

A nyilvános és magánjellegű információk szétválogatásával, üzenettovábbító játékokkal, rejtjelező tárcsa készítésével és egy váltóversennyel a diákok megtapasztalják, hogyan változhatnak meg az információk, hogyan hallgathatják ki őket, illetve hogyan védhetők meg. A pedagógusok gyakorlatias beszélgetésekre számíthatnak a személyes határokról, a bizalomról, a beleegyezésről és a felelős kommunikációról.

Miért fontos ez a Bitcoin szempontjából

A Bitcoin működése azon múlik, hogy az emberek megvédik-e a fontos információkat, és értik-e a nyilvános nyilvántartás és a privát kulcs közötti különbséget. Ezek az alapozó, életkorhoz igazított fogalmak felkészítik a tanulókat arra, hogy biztonságosan eligazodjanak az összekapcsolt rendszerekben, és a magánszféra védelmét választási lehetőségnek és felelősségnek tekintsék – ne olyasminek, amitől félni kell.

4.2Kapuőrök

Tevékenység típusaMegbeszélésRendezés / osztályozásReflexió
Időtartam30 perc
Részvételi formaEgész osztályPárokEgyéni
Leírás

A tanulók irányított beszélgetés és szemléltető példák segítségével fedezik fel a nyilvános és a magánjellegű terek és információk közötti különbséget. Ismerős hétköznapi helyzeteken keresztül gyakorolják annak eldöntését, hogy mi szokott nyilvános vagy magánjellegű lenni, és elgondolkodnak azon, hogy mindenki maga választhatja meg, mely információkat tartja meg magának, és melyeket osztja meg. A tevékenység megalapozza a magánszféra, a személyes határok és az egyéni felelősség tudatosítását.

Célok

Tanulási eredmények

A tevékenység végére a tanulók képesek lesznek:

  • Különbséget tenni a nyilvános és a magánjellegű terek és információk között
  • Elmagyarázni, miért érdemes bizonyos dolgokat magánügyként kezelni
  • Felismerni, hogy az emberek megválaszthatják, mit osztanak meg
  • Gyakorolni a tiszteletteljes beszélgetést és az önálló döntéshozatalt

A cél a tanuló szavaival

  •  „Felmérem, mi nyilvános, mi magánjellegű, és mit szeretnék megosztani.”
Szükséges eszközök
  • Helyeket és információkat bemutató szemléltetőeszközök vagy képkártyák (lásd az A mellékletet)
  • Tanulói feladatlap jelölőnégyzetekkel a Nyilvános / Magánjellegű kategóriákhoz (lásd a B mellékletet)
  • Ceruzák vagy zsírkréták
  • Fehértábla vagy plakátkarton
  • Filctollak
  • Hasznos kiegészítő: projektor vagy képernyő a képek megjelenítéséhez

Elrendezés

  • Tegye ki a példákat bemutató kártyákat vagy vetítse ki a diákat, és írja fel a NYILVÁNOS és MAGÁNJELLEGŰ szavakat a táblára.
  • Készítse ki a feladatlapokat és az íróeszközöket.

Menet

1. lépés: A tanóra bevezetése

5 perc

  1. Kérdezze meg a tanulókat: „Mit jelent az, hogy »nyilvános«?” és „Mit jelent az, hogy »magánjellegű«?” Fogadjon el többféle választ anélkül, hogy egyelőre kijavítaná őket, majd magyarázza el, hogy hétköznapi példák alapján az osztály közösen fogja eldönteni, mi melyik kategóriába tartozik.
2. lépés: Tevékenység

20 perc

Előkészítés
  1. Magyarázza el, hogy egyes dolgok általában nyilvánosak, mások általában magánjellegűek, bizonyos esetekben pedig egyéni döntéstől függ a besorolás – ezért nem mindig csak egy helyes válasz létezik.
Bemutatás
  1. Hasonlítson össze egy nyilvános példát, például egy parkot („Sokan elmehetnek oda és láthatják”), egy magánjellegű példával, például egy jelszóval („Ez csak egyetlen személyhez tartozik”).
Megvalósítás
  1. Mutasson be egyszerre egy szemléltető példát – például parkot, buszt, mosdót, autót, szemszínt, jelszót vagy banki PIN-kódot –, és kérje meg a tanulókat, hogy szavazzanak: „nyilvános” vagy „magánjellegű”. Helyezze a példát a megfelelő címszó alá, majd kérdezze meg: „Miért?” vagy „Változhat ez valamilyen helyzetben?”
Ellenőrzési pont
  1. Kérje meg a tanulókat, hogy saját szavaikkal magyarázzák el a nyilvános és a magánjellegű közötti különbséget; a megértésre figyeljen, ne a bemagolt meghatározásokra.
Reflexió
  • Kérdezze meg: „A szemszín mindig magánjellegű információ?”
  • Kérdezze meg: „Lehet valami magánjellegű akkor is, ha mások láthatják?”
  • Vezesse rá a tanulókat arra a gondolatra, hogy az emberek maguk választják meg, milyen információkat osztanak meg.
3. lépés: Lezárás
  1. Gyűjtse össze a feladatlapokat és az eszközöket. Erősítse meg az üzenetet: „Ön döntheti el, milyen információkat oszt meg; a magánszféra tudatos védelme segít megőrizni a biztonságát.”

Főbb pontok

  • A nyilvános és a magánjellegű információk megkülönböztetése és annak eldöntése, hogy mit osztunk meg.

Kérdések a megbeszéléshez

5 perc

  1. Ossza ki a jelölőnégyzetes feladatlapot.
  2. A tanulók minden elemről eldöntik, hogy nyilvánossá tennék-e, vagy megtartanák maguknak.
  3. Hangsúlyozza, hogy a válaszok személyenként eltérhetnek.

Megjegyzések

Osztálytermi irányítás
  • Ösztönözze egymás tiszteletteljes meghallgatását és az eltérő vélemények kifejtését
  • Ne kérje a tanulókat érzékeny személyes információk megosztására
Kiegészítő és időkitöltő tevékenységek
  • Egészítse ki digitális példákkal, például felhasználónevekkel vagy fényképekkel
  • Készítsen az osztály számára egy plakátot az információmegosztás szabályairól
  • Vizsgálja meg a szuperhősöket és a gonosztevőket – miért tartják titokban a kilétüket?
  • Készítsen ábrát arról, hogy az egyes tanulók mely információkat szeretnék megosztani, illetve bizalmasan kezelni
Differenciálás
  • Fiatalabb tanulók: csak helyekhez kapcsolódó példákat használjon
  • Idősebb tanulók: térjen át összetettebb témákra (DNS, arcfelismerés, GPS-helyadatok, név)
  • Az angolt idegen nyelvként tanulók támogatása és akadálymentesítés: szemléltetőeszközök, gesztusok, egyszerű nyelvezet
  • Biztonság: ne kérjen valódi jelszavakat vagy személyes adatokat
Javasolt feladat

Kérjen meg egy megbízható felnőttet, hogy nevezzen meg egy olyan információtípust, amelyet bizalmasan kezel, és mondja el, miért teszi ezt. Osszon meg egy dolgot, amelyet a nyilvános és a bizalmas információkról tanult.

4.3Lehallgatás

Tevékenység típusaSzimulációJátékMegbeszélésTapasztalati tanulás
Időtartam40–50 perc
Részvételi formaEgész osztályKiscsoportok
Leírás

A diákok megvizsgálják, hogyan változik az információ attól függően, hogy ki továbbítja, és ki hallhatja. Változó szabályokkal játszott, rövid üzenettovábbító játékok során közvetlenül tapasztalják meg a bizalom, a hibák és a szándékos beavatkozás szerepét. A közös megbeszélés arra összpontosít, hogyan változhatnak meg, szivároghatnak ki vagy védhetők meg az üzenetek, és kinek kellene eldöntenie, ki férhet hozzá az információhoz.

Célok

Tanulási eredmények

A tevékenység végére a tanulók:

  • Megtapasztalják, hogyan változhat az információ, amikor az emberek egymásnak adják tovább
  • Felismerik a hibák és a szándékos változtatások közötti különbséget
  • Megértik, hogy nem mindenkinek kell minden üzenetet hallania
  • Elkezdik kritikusan átgondolni a bizalom, a magánszféra és az információ feletti ellenőrzés kérdéseit

A cél a diák szavaival

  •  „Meglátom, mi történik egy üzenettel, ha különböző emberek továbbítják.”
Szükséges eszközök
  • Előre elkészített kártyák rövid és hosszú üzenetekkel (tanári segédanyagként) (Lásd az A függeléket)
  • Papír és ceruza a futós tollbamondásos változathoz
  • Szabad hely a tanteremben a mozgáshoz
  • Fehértábla vagy poszterkarton a közös megbeszélés jegyzeteihez
  • Filctollak a közös megbeszélés jegyzeteihez
  • Hasznos kiegészítő: Egyszerű szimbólumkódot vagy helyettesítéses kódot bemutató lap a választható lezárt üzenethez (Lásd a B függeléket)
  • Hasznos kiegészítő: További nyomtatott üzenetkártyák – csapatonként egy kihelyezett példány –, valamint ragasztószalag vagy csipeszek a futós tollbamondásos változathoz
  • Hasznos kiegészítő: Időmérő

Elrendezés

  • Készítsen elő egy egyszerű és egy összetett üzenetet, majd alakítson ki 6–8 fős diákcsapatokat.
  • Tegyen szabaddá egy biztonságos területet, ahol a diákok sorba állhatnak és mozoghatnak.

Menet

1. lépés: A foglalkozás előkészítése

5 perc

  1. Kérdezze meg, játszottak-e már a diákok súgós játékot, és hogy az üzenet mindig változatlan marad-e. Magyarázza el, hogy kipróbálják, kire lehet rábízni egy üzenetet; kerülje a szakkifejezéseket és az elvont fogalmakat.
2. lépés: Tevékenység

30-35 perc

Előkészítés
  1. Ossza az osztályt kis csapatokra. Magyarázza el, hogy több rövid fordulót játszanak majd azonos felépítéssel, de eltérő szabályokkal, és hogy a hibák miatt senkit sem ér büntetés.
Bemutatás
  1. Egy nagyon rövid példán mutassa be a súgás szabályait: csak súgni szabad, ismétlés és a hibák kijavítása nélkül.
Végrehajtás
1. forduló – Egyszerű üzenet (Megbízható lánc)
  1. Súgjon egy nagyon egyszerű mondatot az első diáknak; a diákok sorban továbbadják, az utolsó diák pedig hangosan kimondja.
  2. Ellenőrző kérdések: Pontos volt az üzenet? Megváltoztatta valaki szándékosan? Könnyű volt megbízni a csoportban?
2. forduló – Nehéz üzenet (Összetett információ)
  1. Ismételje meg a súgóláncot egy hosszabb, pontosabban megfogalmazott mondattal, majd kérje meg az utolsó diákot, hogy mondja ki hangosan.
  2. Ellenőrző kérdések: Mi változott meg? Hol csúszott hiba a továbbításba? Valaki rosszalkodott, vagy csak nehéz volt a feladat?
3. forduló – Rejtett szabály (Szándékos változtatás)
  1. Használja ugyanazt az összetett üzenetet, de titokban mondja meg az egyik középen álló diáknak, hogy megváltoztathat egy szót. Ne jelentse be a szabályt; ezután indítsa el a súgóláncot.
  2. Ellenőrző kérdések: Más érzés volt ez, mint amikor véletlen hibák történtek? Miből lehetett észrevenni, hogy valami nincs rendben? Mi tűnt igazságtalannak?
Választható változat – Futós tollbamondás (Ellenőrzés vagy bizalom)
4. forduló – Megbízható futár
  1. Helyezze el az írott üzenetet a terem másik végében. Egy diák odafut, elolvassa, majd visszatér, és elmondja az írnoknak, aki leírja.
  2. Ellenőrző kérdések: Érthetőbb volt így az üzenet, mint súgva, és miért?
5. forduló – Nem megbízható tér
  1. Állítson egy hallgatózót a futár útvonala mellé, aki hallhatja, de nem láthatja az üzenetet.
  2. Ellenőrző kérdések: Ki tudott meg olyasmit, amit nem lett volna szabad, és biztonságban maradt-e az üzenet?
Választható záró csavar – Lezárt üzenet
  1. Ismételje meg a futós tollbamondást egyszerű szimbólumkóddal leírt üzenettel (Lásd a B függeléket).
  2. Kérje meg a tanulókat, hogy figyeljék meg, ki érti meg az üzenetet.
  3. Ellenőrző kérdés: Ki tudja elolvasni, és ki az, aki hallja, de semmit sem tud meg belőle?
Reflexió
  1. Kérdezze meg, kinek kellene mindent hallania, kinek nem kellene semmit hallania, és kinek kellene döntenie erről; hagyja, hogy a tanulók a saját szavaikkal fogalmazzák meg a problémát.
3. lépés: Lezárás

5 perc

  1. Köszönje meg a tanulóknak az őszinte részvételt, rendezze vissza a termet, és erősítse meg: „Ha körültekintően bánunk az információkkal, azzal segítünk megvédeni az embereket.”

Főbb pontok

  • Figyelje meg, hogyan változhatnak az üzenetek továbbítás közben, és magyarázza el, hogyan befolyásolja a bizalom a magánszférát és az üzenetek pontosságát.

Kérdések a megbeszéléshez

5-10 perc

  1. Tekintsék át, hogy az üzenetek megváltozhatnak, kiszivároghatnak, vagy valaki módosíthatja őket.
  2. Erősítse meg, hogy a bizalom a szabályoktól és a határoktól függ.
  3. Kapcsolja a témát a nyilvános és a magánjellegű információkról szóló korábbi leckékhez.

Megjegyzések

Osztálytermi irányítás
  • Kezelje természetesként a hibákat és az érzelmi reakciókat, miközben nyugodtan kézben tartja a helyzetet.
  • Ne vádolja meg és ne fedje fel a titkos szabályszegőt, kivéve, ha a tanulók ezt kifejezetten kérik.
Kiegészítő és időkitöltő tevékenységek
  • Fogalmazzanak meg egy osztályszabályt az üzenetek védelmére, vagy tervezzék át a játékot, hogy igazságosabb legyen.
Differenciálás
  • Fiatalabb tanulók: rövidebb üzenetek és kevesebb kör.
  • Nyelvi támogatás/akadálymentesítés: vizuális jelzések, lassabb tempó, tanulótársi segítség.
  • Biztonság: szabályozott mozgás és egyértelmű szabályok a suttogáshoz.
Javasolt házi feladat

Otthon adjon tovább egy rövid üzenetet két emberen keresztül, és hasonlítsa össze a végső üzenetet az eredetivel. Mondja el egy szülőnek vagy gondviselőnek, mi történhet az üzenetekkel továbbítás közben.

4.4A cypherpunkok kódot írnak

Tevékenység típusaKreatív kézműveskedésTapasztalati tanulás
Időtartam45–60 perc
Részvételi formaEgész osztályEgyéni
Leírás

A tanulók megismerkednek azzal, hogyan lehet kódokkal elrejteni és védeni az információkat. Egy kézműves feladat során egyszerű rejtjelező tárcsát készítenek, amellyel a Bitcoinhoz kapcsolódó szavakat kódolnak és dekódolnak. A tevékenység ötvözi a finommotoros készségeket, a logikus gondolkodást és a kriptográfiai alapfogalmakat, miközben játékos és kézzelfogható módon rögzíti az új szakkifejezéseket.

Célok

Tanulási eredmények

A tevékenység végére a tanulók képesek lesznek:

  • Megérteni a kódolás és a dekódolás jelentését; felismerni, hogy a kód megváltoztatása megváltoztatja az eredményt; rejtjelező tárcsával egyszerű szavakat kódolni és dekódolni; helyesen dekódolni és kódolni a Bitcoinhoz kapcsolódó kiválasztott szakkifejezéseket.

A cél a tanuló szavaival

  •  „Készítek egy titkosító eszközt, amellyel szavakat rejthetek el és olvashatok el.”
Szükséges eszközök
  • Nyomtatott rejtjelezőtárcsa-sablonok belső és külső ábécégyűrűvel (lásd az A függeléket)
  • Nyomtatott feladatlap kódolt, Bitcoinhoz kapcsolódó szavakkal (lásd a B függeléket)
  • Ceruzák, zsírkréták vagy filctollak
  • Ollók
  • Rejtjelező tárcsánként egy miltonkapocs
  • Fehértábla vagy plakátkarton
  • Táblafilcek vagy poszterfilcek
  • Hasznos kiegészítők: előre elkészített rejtjelező tárcsa a bemutatóhoz, további gyakorló feladatlapok
  • Hasznos kiegészítők: projektoros bemutató, balkezes ollók

Elrendezés

  • Nyomtassa ki a rejtjelezőtárcsa-sablonokat és a feladatlapokat; készítsen elő egy nagy tárcsát vagy egy táblán használható változatot a bemutatóhoz.
  • Helyezze ki biztonságosan az ollókat és a miltonkapcsokat.

Menet

1. lépés: Az óra bevezetése

5 perc

  1. Kérdezze meg a tanulókat, mi az a titkos kód, és hol találkoztak már ilyennel, például játékokban, titkos üzenetekben vagy zárakon. Ismertesse a kódolás és a dekódolás fogalmát egyszerűen, és magyarázza el, hogy egy kód segítségével szavakat fognak elrejteni és megfejteni.
2. lépés: Tevékenység

35-45 perc

Előkészítés
  1. Magyarázza el, hogy a betűk eltolásával titkos üzeneteket lehet készíteni; írja fel az ábécét, és mutasson be egy egyszerű eltolást, például azt, ahogyan az A betűből D lesz.
Bemutatás
  1. Mutassa be egy rövid szó kódolását, majd dekódolását betűeltolással. Mutassa be a rejtjelező tárcsát, és szemléltesse, hogy a tárcsa állása és az elfordítások száma egyaránt megváltoztatja az eredményül kapott betűket.
Megvalósítás
1. rész – Rejtjelező tárcsa készítése
  1. A tanulók kivágják a belső és a külső ábécékört, a kisebb kört a nagyobbra helyezik, majd miltonkapoccsal rögzítik őket úgy, hogy a tárcsa szabadon foroghasson. Ezután különböző betűk egymáshoz igazításával kipróbálják.
Ellenőrzés
  1. Dekódoljanak közösen egy szót, és közben ellenőrizze, hogy a tanulók értik-e, hogyan változtatja meg az eredményt a tárcsa elforgatása.
2. rész – A kódolás és a dekódolás gyakorlása
  1. A tanulók a rejtjelező tárcsájukkal dekódolják a feladatlapon szereplő szavakat, és egy választott betűeltolással kódolják a Bitcoinhoz kapcsolódó szakkifejezéseket. Járjon körbe, hogy segítse őket, és ellenőrizze, megértették-e a feladatot.
Reflexió
  • Kérdezze meg a tanulókat, mi történt, amikor megváltoztatták a tárcsa állását.
  • Kérdezze meg, hogy ugyanaz a szó mindig ugyanúgy néz-e ki, ha megváltozik a kód.
  • Kérdezze meg, miért akarhat valaki ilyen módon információt elrejteni.
3. lépés: Lezárás
  • Gyűjtse össze az ollókat és a közösen használt eszközöket, a rejtjelező tárcsákat pedig hagyja a tanulóknál. Erősítse meg: „Ha megváltoztatjuk a kódot, megváltozik az üzenet, de a jelentése ugyanaz marad.”

Főbb pontok

  • Rejtjelező tárcsa használata egyszerű szavak kódolására és dekódolására.

Kérdések a megbeszéléshez

2 perc

  • Ismételje át a kulcsfogalmakat: kódolás, dekódolás, kód, üzenet.

Megjegyzések

Osztálytermi irányítás
  • Gondosan felügyelje az ollók és a miltonkapcsok használatát.
  • Ösztönözze türelemre a tanulókat a kézműves feladat során.
Kiegészítő és időkitöltő tevékenységek
  • Időre végzett kódfejtési feladat új, kódolt szavakkal.
  • Játsszanak kódfejtő játékot, például titkosírásos akasztófát, amelyben a kódolt szót a táblára írják.
Differenciálás
  • Fiatalabb tanulók: Használjon rövidebb szavakat, rögzített betűeltolást és a Bitcoinhoz nem kapcsolódó szókincset.
  • Idősebb tanulók: Válasszák ki és jegyezzék fel saját betűeltolásukat, hogy mások megfejthessék az üzenetüket.
  • Angolul tanulók támogatása/akadálymentesítés: szemléltető ábécésegédletek és tanulótársi támogatás.
  • Biztonság: tompa hegyű ollók és a gombostűk felügyelet melletti használata.
Javasolt házi feladat

Írjon a titkosítókorongja segítségével egy rövid üzenetet egy szülőnek vagy gondviselőnek, majd segítsen neki megfejteni azt.

4.5Nostr

Tevékenység típusaSzimulációJátékKreatív kézműveskedés
Időtartam50–60 perc
Részvételi formaKiscsoportok
Leírás

A bizalomról, az üzenettovábbításról és az üzenetek lehallgatásáról szóló korábbi tevékenységekre építve a tanulók most összehasonlítják a nyílt információátvitelt a titkosított kommunikációval. Először megtapasztalják, hogy az információ továbbításához meg kell bízniuk a közvetítőkben, és hogy az üzeneteket mások is meghallhatják vagy megváltoztathatják. Ezután titkosítótárcsákat kezdenek használni az üzenetek védelmére, és felfedezik, hogy az információ akkor is bizalmas maradhat, ha nem megbízható vagy nyilvános csatornákon továbbítják. ### Előfeltételek

Célok

Tanulási eredmények

A tevékenység végére a tanulók képesek lesznek:

  • Áttekinteni, miért igényel az információátvitel bizalmat a közvetítők iránt
  • Felismerni, hogyan szivároghatnak ki vagy változhatnak meg az üzenetek nyílt továbbítás során
  • Megérteni, hogy a titkosítás akkor is védi az információt, ha a közvetítők nem megbízhatók
  • Szavakat sikeresen titkosítani és visszafejteni titkosítótárcsa segítségével.

A cél a tanuló szavaival

  •  „Jobb módszert találni az üzenetek küldésére anélkül, hogy mindenkiben meg kellene bízni.”
Szükséges eszközök
  • Előre elkészített, továbbításra szánt, titkosítatlan üzeneteket tartalmazó kártyák (csapatonként legalább egy)
  • Titkosítótárcsa-sablonok minden tanulónak (lásd az A függeléket)
  • Feladatlapok vagy üres papírlapok az üzenetek lejegyzéséhez
  • Ceruzák vagy filctollak
  • Ollók
  • Sasszegek vagy Milton-kapcsok a titkosítótárcsákhoz
  • Szabad tér a tanteremben a mozgáshoz
  • Csapatonként két feliratozott asztal vagy munkaállomás: küldő és fogadó
  • Hasznos kiegészítő: Példák egyszerű és összetett üzenetekre (lásd a B függeléket)
  • Hasznos kiegészítő: Szerepkártyák a küldő, a futár és a fogadó számára; pontozótáblázat vagy matricák a pontok jelöléséhez
  • Hasznos kiegészítő: Időzítő

Elrendezés

  • Helyezzen el csapatonként két asztalt egymástól távol, és tegyen titkosítatlan üzeneteket tartalmazó kártyákat minden küldőasztalra.
  • Készítse elő a titkosítótárcsák alapanyagait, de a 2. szakaszig tartsa őket rejtve.

Menet

1. lépés: A tanóra bevezetése

5 perc

  1. Kérje meg a tanulókat, hogy idézzék fel a korábbi suttogós vagy üzenettovábbítós tevékenységet, valamint a bizalommal, a hibákkal vagy a kihallgatással kapcsolatban észlelt problémákat. Emlékeztesse őket arra, hogy az üzenetek nem maradhattak bizalmasak, majd magyarázza el, hogy most kipróbálják, megoldható-e ez a probléma.
2. lépés: Tevékenység

40–45 perc

Előkészületek
  1. Ossza a tanulókat háromfős csapatokra, és osszon ki állandó szerepeket: az 1. játékos a küldő, a 2. játékos a futár, a 3. játékos pedig a fogadó.
Bemutatás
  1. Mutasson be egy rövid futós tollbamondási kört egy titkosítatlan üzenettel. Hívja fel a figyelmet arra, hogy a futárnak pontosan kell megismételnie az üzenetet, és a közelben bárki meghallhatja azt.
1. szakasz – Nyílt továbbítás (bizalom szükséges)
  1. Az 1. játékos magában elolvassa az üzenetet, majd halkan felolvassa a 2. játékosnak. A 2. játékos szóban továbbítja azt a 3. játékosnak, aki leírja; a 2. játékos szükség szerint többször is oda-vissza futhat. Az a csapat nyer, amelyik elsőként továbbítja sikeresen az üzenetet.
Ellenőrző megbeszélés
  • Kérdezze meg, hogy a végső üzenet megegyezett-e az eredetivel.
  • Kérdezze meg, hogy a futárok meghallották-e más csapatok üzeneteit.
  • Kérdezze meg, hogy a futárnak volt-e lehetősége megváltoztatni az üzenetet.
  • Hangsúlyozza, hogy a rendszer csak akkor működött, ha a futár megbízható volt.
2. szakasz – Titkosított továbbítás (kevesebb bizalom szükséges)
  1. Ossza ki a titkosítótárcsák elemeit, és állítsák össze a tárcsákat. A küldő és a fogadó titokban megállapodik a betűeltolás mértékében; az 1. játékos titkosít egy új üzenetet, a 2. játékos csak a titkosított szöveget továbbítja anélkül, hogy ismerné a jelentését, a 3. játékos pedig lejegyzi és visszafejti azt.
A verseny szabályai
  • A csapatok a helyes visszafejtésért kapnak pontokat.
  • A gyorsaság és a pontosság egyaránt számít.
  • A futárok nem ismerhetik meg a titkosítás módját.
Reflexió
  1. Kérdezze meg, mi változott a nyílt és a titkosított továbbítás között, továbbra is meg kellett-e bízni a futárban, és ki szabályozta az üzenethez való hozzáférést az egyes szakaszokban.
3. lépés: Lezárás

5 perc

  1. Gyűjtse össze a közösen használt eszközöket, és rendezze vissza a termet, de a tanulók megtarthatják a titkosítótárcsáikat. Erősítse meg a tanulságot: „Nem kell mindenkiben megbíznia, ha az üzenete védett.”

Főbb pontok

  • A titkosítás segítségével fedezzék fel, hogyan lehet biztonságosabban továbbítani az üzeneteket anélkül, hogy meg kellene bízni a közvetítőkben.

Kérdések a megbeszéléshez

5-10 perc

  1. Ismételjék át, hogy a korábbi tevékenységek hogyan mutatták be az üzenetek lehallgatásának vagy módosításának lehetőségét.
  2. Ismételjék át, hogy a kódolás lehetővé teszi az üzenetek biztonságos továbbítását nyilvános térben.
  3. Kapcsolja ezt ahhoz a gondolathoz, hogy eldönthetjük, mely információk legyenek nyilvánosak, és melyek maradjanak magánjellegűek.

Megjegyzések

  • 4.3 - Telefonos játék
  • 4.4 - A cypherpunkok kódot írnak
Tanulásszervezés
  • Az idősebb diákok megválaszthatják a szerepüket a váltójátékban
  • Felügyelje a futás útvonalait, és szükség esetén írja elő a sétát.
  • Hangsúlyozza, hogy a hibák természetesek, és a tanulás részét képezik.
Kiegészítő és időkitöltő tevékenységek
  • Cserélje fel a szerepeket, és ismételjék meg a játékot egy új rejtjellel.
  • Növelje az üzenet hosszát, vagy adjon hozzá megtévesztő üzeneteket.
Differenciálás
  • Fiatalabb diákok: különálló szavak és rögzített mértékű betűeltolás.
  • Angolt idegen nyelvként tanulók/akadálymentesítés: ábécétáblázatok és lassabb tempó.
  • Biztonság: egyértelmű mozgási szabályok és felügyelt eszközhasználat.
Javasolt feladat

Magyarázza el egy szülőnek vagy gondviselőnek, hogyan segíthet egy kód megőrizni egy üzenet bizalmasságát akkor is, ha az nyilvános téren halad át.

↑ Vissza a tartalomjegyzékhez